Archívum

Személyes adatfelvétel

2008.10.07.

Mintegy két évtizede bővülő szakmai tapasztalatával a Szonda Ipsos kitartóan korszerűsíti az egész országot lefedő adatfelvételi rendszerét. Instruktorain keresztül az intézet hazánk legnagyobb hálózatával, közel 1500 kérdezővel szinte valamennyi adatgyűjtési módszert és technikát alkalmazza. Hatalmas változást hozott 2008 az Adatfelvételi Osztály felépítésében. Az adatfelvételi menedzseri rendszer kidolgozásával áttekinthetőbbek lettek az operatív feladatok. Folyamatossá vált az információ-áramlás a kutatás és az adatfelvétel között. Az idén bevezetett struktúra előnye a magas színvonalú, fokozott flexibilitású koordináció és felügyelet, továbbá a professzionális kapacitástervezés. Az Ellenőrzési Csoport tevékenysége továbbra is az interjúk tartalmi és formai minőségének szigorú és következetes elemzése.

 

A kutatások számának növekedése, valamint az ügyféligények árnyaltsága, bővülése miatt szükségesnek láttuk, hogy 2008 januárjától változtassunk az Adatfelvételi Osztály működési szerkezetén. Döntésünket szakszerű elemző munka, és alapos előkészítés előzte meg. A változtatás egyik fontos lépése volt az adatfelvételi menedzseri rendszer kidolgozása, létrehozása. Ebben a munkakörben jelenleg 3 szakirányú diplomával rendelkező munkatárs dolgozik. Közreműködésükkel az operatív feladatok áttekinthetőbbé válnak, az információ áramlás az érintett kutatórészleg és az adatfelvétel munkatársai között folyamatos. A menedzserek feladata az, hogy egy adott kutatás adatfelvételi tevékenységstruktúrájához tartozó valamennyi munkafázist magas szakmai színvonalon koordinálják, irányítsák és felügyeljék. Mindezek során biztosítaniuk kell, hogy a kiválasztott adatgyűjtési módszer kérdőívének szerkesztésekor a kérdezéstechnikai szempontok maradéktalanul megvalósuljanak. Kiemelten fontos feladatuk az adatfelvételi kapacitás megtervezése, a kérdezők, és koordinátoraik felkészítése, az Intézet által képviselt szakmai színvonal elérése, a kutató tájékoztatása az adott vizsgálat minden lényeges lépéséről, valamint folyamatos kapcsolattartás az Ellenőrzési Osztály munkatársaival, hogy a friss ellenőrzési eredmények nyomán szükség szerint gyors és megfelelő döntést tudjanak hozni az esetleges kérdezői hibák korrigálására.

 

A Szonda Ipsos mintegy két évtizede bővülő szakmai ismerete és tapasztalata segítségével folyamatosan korszerűsíti az egész országot lefedő adatfelvételi rendszerét. Vidéken 8 területi igazgató szervezi, irányítja a kérdezőbiztosok munkáját. Néhány évvel korábban elindult folyamat eredményeként 2008 januárjától sikerült megvalósítanunk azt a tervünket, hogy Budapesten stabil, kimagasló szakmai munkát végző vezető-kérdezői csapatot hozzunk létre. A mintegy 40 fős, „elit” kérdezőkből álló csoport tagjainak összeállításakor a legfontosabb szempont az volt, hogy a munkatársaknak több éves kérdezői tapasztalatuk legyen, valamint az ellenőrzési eredményeik tekintetében is a legjobb minőségi mutatókkal rendelkezzenek. A csoport vezetését több éves adatfelvételi gyakorlattal rendelkező vezető instruktor irányítja, felügyeli. A budapesti adatfelvételi munkákat további 5 instruktor segíti folyamatos munkavégzéssel. A korszerűsítés során tekintettel voltunk arra is, hogy az adatfelvételi rendszer flexibilitását tovább fokozzuk, vagyis, hogy a struktúra alkalmas legyen az átlagosat túllépő munkamennyiség teljesítésére is. Ennek biztosítására kiépítettük azt a 4 főből álló instruktori kört, akik a Szonda Ipsos szakmai elvárása szerint időszakosan bekapcsolódnak kérdezőbiztosaikkal az Intézet adatfelvételi munkáinak lebonyolításába.

 

Instruktorainkon keresztül Magyarország legnagyobb adatfelvételi hálózatával, 1453 kérdezővel vagyunk kapcsolatban. A Szonda Ipsos szinte valamennyi adatgyűjtési módszert és technikát gyakorolja, ezért kérdezőink képzésénél alapkövetelmény mindezek elsajátítása. A már meglévő kérdezési technikát tovább árnyalja a laptopokkal végzett adatfelvételi munka. Ma már mintegy 70-80 %-ban laptoppal készülnek el az interjúk, a gyorsaságot és a nagyobb adatbiztonságot garantálva. A CAPI-s adatfelvételeket  közel 400 laptop biztosítja .

 

Intézetünk csak olyan kérdezőbiztosokat alkalmaz, akiket kérdezői tanfolyamokon kiképzett. A kérdezői munkára jelentkezőknek – tesztek és próbakérdezések után – átlagosan 35 %-a felel meg, és kerül az adatfelvételi hálózatba. Instruktorok kiválasztásánál fontos szempont - a munkához szükséges képességrendszeren kívül -, hogy több éves kérdezőbiztosi gyakorlattal rendelkezzenek. Az Adatfelvételi-módszertani csoport által készített különböző tematikájú segédanyagok alapján képezzük ki és készítjük fel munkavégzésükre az adatfelvételi menedzsereket, instruktorokat és a kérdezőket. A Szonda IPSOS, tanuló szervezet lévén, rendszeresen elemzi az adatfelvételi munkákat Szakmai Műhely keretében. Úgy találtuk, hogy a formális keretek segítenek a tapasztalatok összegyűjtésében, megosztásában, és a legjobb módszerek meghonosításában, annak érdekében, hogy ügyfeleinket a tőlünk megszokott kiemelkedő szakmai színvonalon szolgáljuk ki a jövőben is.

 

A több évtizedes gyakorlattal rendelkező mintakészítő munkatársak készítik el az induló kutatások mintáit. Adatfelvételi tevékenységünk során, a személyes megkérdezésen alapuló módszerek alkalmazásakor arra törekszünk, hogy lehetőség szerint a véletlenszerű kiválasztás eredményeként a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalától vásárolt főcímként kezelt mintatagokkal készüljön el minél több esetben az interjú. Azonban, ha valamilyen objektív ok miatt nem végezhető el a kérdezés, (például: válaszmegtagadás, elhalálozás, elköltözés a megadott címről ismeretlen helyre, stb.), akkor a főcím kvótaszempontjainak megtartásával véletlen címpótlással kell válaszadót keresni, vagy a főcímhez rendelt pótcímen kell a kérdőívet lekérdeznie a kérdezőnek. A helyes mintakezelés kiemelten fontos ellenőrzési szempont valamennyi kutatás esetén, a kérdezői teljesítmény minősítésének kiemelt faktora.

Kérdezőink képzésekor külön tananyag segítségével tárgyaljuk a helyes mintakezelési technikákat, az elvárt alkalmazás fontosságát, és a szabálytalan mintakezelés súlyos következményeit. Az elmúlt évek alatt összegyűjtött gyakorlati példák tematikus felhasználásával próbálunk rendszeresen segítséget nyújtani kérdezőinknek azért, hogy munkájuk könnyítése mellett minél eredményesebben tudják elkészíteni interjúikat főcímen.

 

Az Adatfelvételi Osztály munkáját a tőle teljesen független részlegként működő Ellenőrzési Csoport segíti visszajelzéseivel. Az ellenőrzési munkafázis kiemelten fontos szerepet játszik az adatfelvételi munkafolyamatban. Az ellenőrzési adatokból lesz látható, hogy milyen minőségben készült el az adatfelvétel egy adott kutatásban. Ennek az értékelésnek az alapján minősítjük a kérdezők és az instruktorok munkáját, kutatásonként külön-külön, és ez a fizetésükre is motiváló erőként hat. Az Adatfelvételi Osztály modernizálása maga után vonta az ellenőrzés néhány pontjának korszerűsítését is. Megfogalmaztuk azokat a célokat, amelyeket az új rendszernek meg kell valósítania. A legfontosabb, hogy az ellenőrzés:

 

  • gyors visszajelzést biztosítson,
  • tegye lehetővé a feltárt adatfelvételi hibák korrigálását még az adatfelvételi idő alatt,
  • magas szakmai színvonalat képviseljen,
  • a vezetés számára objektív képet biztosítson.

 

A megfogalmazott célok csak folyamatos, lehetőleg a kérdezés napjához közel eső ellenőrzéssel érhetőek el. Ez a követelmény csak a laptopos kérdezések esetén biztosítható. A papíros kérdezések során a közbeiktatott részleadásokat követően indul el az ellenőrzés. Itt is fontos elv az, hogy a kérdezési munka ellenőrzése lehetőleg az adatfelvétel befejezését követő napokban véget érjen, annak érdekében, hogy legyen lehetőségünk korrigálni az esetleges problémákat. A kérdezés napjához közeleső ellenőrzésnek előnye az, hogy mind a kérdező, mind a kérdezett személy még pontosan emlékszik a történtekre, s így megbízhatóbb visszajelzés kapható.

 

Az ellenőrzés valamennyi kutatás adatfelvételére kiterjed, ennek mértéke eseti döntés függvénye, egyéb megállapodás hiányában az esetek 10 %-a. Igény esetén akár 100 %-ban is kontroll alá kerülhetnek a kérdőívek. Az ellenőrzés többnyire telefonon történik, egy célzottan összeállított kontroll-kérdőív alapján. Ennek az ellenőrzéshez készített kérdőívnek célja feltárni, hogy az interjú megfelelő módon lette-e elkészítve, valóban járt-e kérdező a helyszínen, a megfelelő személlyel készült-e az interjú, a kérdőívben található tényadatok valósak-e, a kérdőívtémák mindegyike szóba került-e, és az interjú során használtak-e segédanyagokat (audiovizuális anyag, kártyalap, kártyacsomag). Mindezek alapján történik a gyanús kérdőívek kiszűrése, a kérdőívek újra kérdeztetése, ami egyúttal a szabálytalanul dolgozó kérdezők kizárását is jelentik az adatfelvételi rendszerből.

 

Ha szükséges, személyes ellenőrzésre is sor kerülhet, ekkor minden kétséget kizáróan tisztázhatóak a kérdezés körülményei, és az, hogy a kérdező mennyire végzett megbízható, szakszerű munkát Az adatfelvétel befejezése, és a kérdőív adatainak feldolgozás után a kérdezésre vonatkozó adatokat elemezzük, tipizáljuk a kérdezőkre és instruktori körzetekre vonatkozóan is.

 

Az Ellenőrzési Csoport mindezeken kívül olyan kérdezői hibák felderítésére is nagy figyelmet fordít, ami tipikus arculatát mutatja egy-egy kérdezőnek vagy instruktori körzetnek. Előfordulhat az, hogy egy adott kutatásban a kihagyott-, vagy feleslegesen feltett kérdések, egy adott kérdés köré tömörülnek. Ekkor szükséges megvizsgálni, hogy a hiba minek a következménye: lehet általános kérdezői hiba, vagy kérdőív szerkesztéséből fakadó hiba (nem egyértelmű utasítás a kérdésmezőben, vagy formai hiba, stb.) A feltárt és kielemzett hibákat az ellenőrzés visszajelzi az adatfelvételnek, a kutatónak, a kérdőívszerkesztőknek.

 

Az eredményeink, teljesítményünk, a visszatérő és bővülő megrendelői bázisunk megerősít bennünket abban, hogy az alkalmazott technikáink, módszereink, minőségbiztosítási megoldásaink képesek magas színvonalon kiszolgálni ügyfeleink, partnereink igényeit.