Hírek

Egyre többen pártok nélkül, egyre többen a Jobbik mögött

2011.10.21.

Már a nyáron is érezhető volt a Jobbik térnyerése, a közvéleményben elfoglalt pozíciójának erősödése. Az ősszel egyértelművé vált, hogy e párt mögé mind többen sorakoznak fel, a politikai erők közti versengésben kezdi megközelíteni az MSZP-t. A szocialisták ebben a hónapban megtorpantak, szimpatizánsokat veszítettek. Őket jelenleg 11 százalék - kilencszázezer fő - támogatja, a Jobbik híveinek aránya 9 százalék s ez 700 ezer főt jelent. A Fidesz táborának az elmúlt fél évben bekövetkezett csökkenése nem csak a nemzeti radikális párt táborának gyarapodásával járt együtt, hanem a pártoktól távolságot tartó polgárok csoportjának intenzív bővülésével is. A választópolgárok 55 százaléka nem talál magának támogatásra érdemesített pártot - a rendszerváltás óta soha még ilyen sokan nem tartoztak a passzívak és bizonytalanok csoportjába.

A kormánypárt továbbra is vezet, a népesség 20 százaléka - 1,6 millió fő - tekinthető a Fidesz hívének. Az LMP nem tudta megtartani a múlt havi kimagasló eredményét, ezúttal a választókorúak 3 százalékának támogatását élvezi
Minden eddiginél szűkösebb a biztos pártválasztók csoportja, ezért az itteni adatokat a szokásosnál nagyobb óvatossággal kell fogadni. A Fidesz ugyan most is alatta marad az 50 százaléknak, de jelentős az előnye az MSZP-vel szemben (47-24). A Jobbik a választások óta a legjobb eredményét érte el - 22 százaléknyi aktív szavazóval, az LMP 5 százalékos. - ekként foglalhatók össze és értelmezhetők azok az eredmények, amelyek az IPSOS október közepén, az ország felnőtt lakossága körében végzett közvélemény-kutatásából származnak.

A Jobbik elég széles körűen beágyazódott a magyar társadalomba, de támogatottsága korántsem egyenletes. Kifejezetten nagy eltéréseket láthatunk életkor szerint, az 50 évnél egy markáns választóvonal húzódik. A húszas, harmincas és negyvenes korosztályokban 13 százalékon állnak, míg az ötvenesek körében már csak 4 százalékot érnek el, a legidősebbek között mindössze 2 százaléknyian támogatják a radikálisokat. Átlag fölötti - 11-12 százalékos - arányban szavaznának rájuk a szakmunkás- és középfokú végzettségűek, hozzák az átlagot a diplomások körében (9 százalék), az alacsony iskolázottságúak körében pedig viszonylag kevesen 3 százaléknyian támogatják. Az északi, keleti országrészben 12-13 százalékos, a középső és déli megyékben 8-9 százalék körüli, a nyugati megyékben 5-6 százalékos. A Jobbik mind városokban, mind falvakban jelen van, e tekintetben szinte nincsenek eltérések.

A tipikus Jobbik szavazó tehát 50 évnél fiatalabb, legalább középfokú végzettséggel rendelkezik, az ország északi, keleti régiójában él.
Jelenleg a magyar választók többsége távol tartja magát a politikától. Ennek leginkább egyértelmű jele, hogy a bizonytalanok, passzívak aránya soha ennyire magas nem volt 1990 óta. Ebben a hónapban a népesség 55 százalékának nincsen preferált pártja, négy évvel korábban e csoport 43, nyolc illetve tizenkét éve 38-38 százaléknyi választópolgárt foglalt magába. Ezen túlmenően, látványos a részvételi hajlandóság korábbinál alacsonyabb szintje is. Most az emberek 38 százaléka elszánt választási részvételében, az előző ciklus ugyanezen szakaszában 49 százaléknyian voltak, azt megelőzően négy évvel 58 százaléknyian.

A politikai apátia széles körben elterjedt, még a legkevésbé közömbösnek számító fővárosiaknak is több mint négytizede híján van a pártok iránti érdeklődésnek. Ugyancsak a rezignált közhangulat fontos mutatója, hogy a rendszerint nagyon aktív diplomások fele nem preferál egyetlen politikai erőt sem. Némely réteg viszont rendkívüli módon távol van a pártoktól: az időskorúak, az alacsony társadalmi státuszúak valamint a falvakban élők kétharmada nem kedveli egyiket sem.

Az adatfelvétel ideje: 2011. október 10-17.

A megkérdezettek száma: 1500 fô, akik együttesen az ország 18 éves és annál idôsebb lakosságát képviselik.

Alapsokaság: 18 éves és idôsebb, állandó magyarországi lakóhellyel rendelkezô magyar állampolgár.

Az alapsokaság és a megkérdezettek összetétele megegyezik.

A közvélemény-kutatás során kapott adatok 1500 fõs mintánál legfeljebb plusz-mínusz 2,5 százalékkal térhetnek el attól, amit akkor kaptunk volna, ha minden választókorú személyt megkérdeztünk volna az országban.

Minden hónapban más-más 1500 fõt kérdeznek meg, személyes megkereséssel, kiválasztásuk az ún. kétlépcsõs rétegzett mintavétellel, a teljes véletlent biztosító módszerrel történik, azaz minden felnõtt magyar állampolgárnak azonos esélye van a mintába kerülésre.