Archívum

A rádió a legszemélyesebb médium

2008.11.25.

Ma már senki sem vonja kétségbe, hogy a fogyasztók a reklámokkal együtt fejlődnek: megtanulják befogadni és használni a reklámok adta információkat. Persze, nem mindegy, hogyan. Nemzetközi kutatások már évekkel ezelőtt felhívták a figyelmet egy bizonyos presenter effect mutatóra. Ez azt jelzi, hogy két hasonló elérésű média közül mennyivel hatékonyabbak a reklámok annak a rádiónak, magazinnak vagy tévécsatornának az esetében, amelynek közönsége magasabb márkaértéket tulajdonít az adott médiumnak. Érdemes megnézni, hogy az egyediség és a minőség mellett milyen tényezőkből tevődik össze a márkaérték, valamint hogy kik lehetnek az adó „elcsábíthatatlan" hallgatói, akik egyértelműen pozitív attitűdökkel viseltetnek a csatorna irányába.


Kevés önmagában az eléréssel mérni egy kampány sikerességét, azt, hogy a nap végén mennyien térnek be egy üzletbe vásárolni vagy éppen hányan fizetnek elő egy új szolgáltatásra. Ennél jóval többet mond a hatás (nevezzük ezt visszaidézésnek), illetve a hatékonyság (azaz: márkaérték-növekedés, vásárlási hajlandóság, esetleg ajánlás). Idén a Sláger Rádió megbízásából a Szonda Ipsos azt vizsgálta, hogy egy-egy multimédiás kampány esetében mennyivel növelte az aktivitás hatékonyságát a tévé, a rádió, az internet, a közterület, a sajtó vagy éppen a szórólapozás.


„Olyan világban élünk, amely már nem az egyes különálló médiatípusok eléréséről vagy közönségük nagyságáról, hanem - a fogyasztó-centrikus médiakutatások módszertanának megfelelően - a hirdető márkák működéséről, illetve az egyes kommunikációs eszközöknek (touchpoints) a márkára gyakorolt hatásáról szól" - hangsúlyozta Perjés Tamás, az Ipsos Media regionális üzletfejlesztési igazgatója. A rádió ezekben a multimédiás hatékonyság, avagy ROI (Return on Investment) vezérelt kutatásokban rendre hatékony mutatókat tud felmutatni. De nem csak ezért fontosak ezek a vizsgálatok. „ A nemzetközi változásokkal itthon is lépést kell tartanunk, és olyan innovatív vizsgálatokra van szükség, amelyek segítenek megérteni az egyes médiatípusok, valamint a reklámok hatását és hatékonyságát. Ebből az egész szakma, vagyis a hirdetők, ügynökségek, médiatulajdonosok és a kutatók is profitálhatnak" - tette hozzá Perjés Tamás.


*A kutatás módszere az Ipsos MediaCT Brand Graphs 360° vizsgálata. 18-49 éves, országos reprezentatív minta (nem, korcsoport, iskolai végzettség és településtípus szerint). Az adatfelvétel 2008. augusztus 22. és október 14. között zajlott, az egyes kampányok lezárulását követő 10 nap. Az adatfelvétel módja: CAPI. Kiinduló mintanagyság: 600 fő hullámonként (összesen 4 hullámban).


Az IPSOS Csoportot 1975-ben alapították Párizsban. Növekedési üteme egyedülálló. Ma - egyikeként a világ vezető piackutató intézeteinek - közel 60 államban 8000 főállású szakembert foglalkoztat. Az IPSOS jelen van szerte Európában, Észak- és Dél-Amerikában, a Közel- és a Távol-Keleten, valamint Ausztráliában. 5000 ügyfél számára, több mint 100 országban végez kutatásokat. Az éves mérlegen 70 000 projekt és 20 000 000 interjú szerepel. Az 1990-ben alapított Szonda Ipsos Média-, Vélemény- és Piackutató Intézet a magyar gazdasági és társadalmi kutatási iparág meghatározó szereplője, teljes körű piac-, online-, reklám-, egészség-, vélemény- és médiakutatási szolgáltatást kínál ügyfelei számára. www.szondaipsos.hu


További információ: Perjés Tamás (perjes.tamas@ipsos-szonda.hu)